Oldal logó
ESC logó
Gyengénlátó mód képe

Kultúra két szemszögből

Cimkék:
Közzétéve: 2020.07.27. 09:00

Szerinted áthidalhatók a kulturális különbségek? Szandi és Ádám külföldön önkénteskedett hónapokon át - és megvan a kérdésről a vélményük.

Szandi Belgiumban önkénteskedett egy évig, Ádám pedig Katalóniában három hónapig. Az Európai Szolidaritási Testület támogatásával egy új kulturális közegbe ugorhattak fejest, számtalan ország fiataljával találkozhattak, és végül a saját, nemzeti kultúrájukat is új szemmel kezdték el látni. Most elmesélik, mit jelent számukra a kultúra, és hogy áthidalhatónak tartják-e az elérő kulturális háttérből származó nézeteltéréseket.

Mi volt a legemlékezetesebb kulturális különbségből fakadó nézeteltérésetek?

Ádám: A legemlékezetesebb nézeteltérés? Nehéz választanom, mivel rengeteg súrlódás volt. Kezdjük ott, hogy miután több mint 2000 km-t megtéve keresztül buszoztam Európát, egy barcelonai kávézóban szembesültem azzal: a projektem egy vegán tábor, csak az interjúk alatt nem merült fel ez a kérdés. A csapat étrendje vegyes volt, így ennek az információnak a fogadtatása is vegyes lett. Nem volt tilos állati eredetű ételt ennünk, de a beszerzésük sem volt egyszerű. Emiatt sok konfliktusunk volt Klaudiával, a vegán mentorunkkal – így ismertem meg az ő álláspontját. A fő érve az állatvédelem volt, ami egy gyermekkori traumából fakadt. Egyrészt megértettem az álláspontját és elfogadtam azt, másrészt azonban az étkezés alapszükséglet, így a konfliktus mégis rendszeresen előkerült. Klaudia szerint az állati eredetű ételek fogyasztása egyáltalán nem létszükséglet, így minden egyes közös vásárlás felért egy kisebb csatával a nagy háborúban. (Bár kérdés, hogy a belső vívódásaink, vagy külső csatáink voltak-e nagyobbak.) Elég feloldhatatlan helyzetnek tűnt. Én időközben megértettem, hogy a spanyol állatoknak jóval sanyarúbb élete van, mint a mi kultúránkban idehaza, viszont sosem tudtam érzékeltetni azt a különbséget, ami a két nemzet állattartása között van. Végül Klaudia nyaralni ment Görögországba és pont azelőtt tért vissza, mielőtt én hazajöttem volna. Így aztán volt időnk még egy utolsó diskurzusra az utolsó este Barcelonában, ahol a disputa kezdődött, majd véget is ért. Klaudia ugyanis beszámolt arról, hogy megtapasztalta, nem mindenhol sanyarú az állatok sorsa, így realitássá vált az, amit eddig sose hitt el. Még az a mondat is elhangzott: „Ha ott élnék, lehet, hogy én is ennék kecskehúst időnként…” Azt hiszem, ez jól mutatja, hogy semmi sem lehetetlen, de nem feltétlenül kell görcsösen küzdeni, hogy megtérítsük a másik felet. Ma már igyekszem a két étrendet vegyíteni, és nyertem egy életre szóló jó barátot.

Szandi: Belgium flamand területén éltem, így be kell ismernem, hogy a legtöbb nézeteltérésemet nem kenhetem a kulturális különbségekre (Flandria hangulata ugyanis a debreceni cívisek életvitelét idézte bennem), volt azonban egy dolog, ami vissza-visszatért a mindennapjaimban. Ott nagyon nagy jelentősége van a környezetvédelemnek, a tudatos vásárlásnak, szelektív hulladékgyűjtésnek. Például már a harmadik napon megdorgáltak, mert PET palackot használattam. (Bár ugyanazt az üveget használtam, amit még a repülőről leszállás után vettem. A történet végül jól végződött, mert kaptam egy trendi, többször használatos palackot.) És tényleg komolyan veszik, hogy külön szedik a műanyagokat, a papírt, az üveget, és külön kategória még a PMD (műanyag csomagolás, fém, kartondoboz) is. A különböző típusú szemeteszsákokat más és más napokon viszi el a kukás, de csak átnézés után, és csak akkor, ha valóban nem keveredtek össze a hulladéktípusok. Többször előfordult az irodánkban, hogy nem vitték el valamelyik szemeteszacskót, mert megláttak benne valami oda nem illőt. A főnököm pedig, mivel meggyőződése volt, hogy a flamandok ezt megtanulták gyerekkoruk óta, előszeretettel vette elő a külföldi önkénteseket, ha valahova rossz típusú szemét került. Később, flamandokkal beszélgetve derült ki, hogy néha számukra is rejtély, mit hova kellene kidobni.

Mit jelent számotokra a kultúra?

Szandi: Számomra a kultúra nagyon összetett kérdéskör. A belgiumi önkéntes évem alatt nem csak azért szőtte át a mindennapjaimat, mert aktívan átéltem, milyen egy másik kulturális közegben élni, hanem azért is, mert a fő feladatom az volt, hogy interkulturális témákban beszélgessek helyi fiatalokkal, és fejlesszem az ehhez kapcsolódó kompetenciáikat. A kultúra nekem személy szerint részben a nemzeti identitásomat jelenti: azt, hogy én magyar vagyok, magyar hagyományokkal, gyönyörű magyar nyelvvel – de mélyebb szinten ott vannak azok az értékek, elvek, szokások is, amelyek alapján felneveltek a szüleim, a közoktatási intézmények, a teljes közeg, ahol éltem. A kultúra egyik összetevője az identitásomnak, és úgy gondolom, hogy skálázható. Van saját mikro-kultúrája a családomnak, van egy erős kultúrája Debrecennek, a szülővárosomnak, ott a magyar kultúra, és mióta egy évet Belgiumban töltöttem, magaménak vallom az európai identitást, és ezzel a kultúrát is, ami összefog minket, európaiakat. A kultúra tehát különbség, de egyben egy közös többszörös is.

Ádám: Olvasztótégely, ha egy szóval akarnám jellemezni. Egység része akarunk lenni, így bizonyos dolgokat, amiktől „kulturálatlanok lennénk” lemorzsol belőlünk, míg bizonyos dolgokat, kliséket, mintákat hozzánk ad. Attól függ, melyik aspektusból szemléljük. A kultúra olyan általános és elvont fogalom, amit nehéz meghatározni, mivel a határai folyamatosan változnak a folytonos időbeli és térbeli változások miatt. Azzal én is egyet értek, hogy kultúrának eltérő szintjei vannak, így azok eltérő módon befolyásolják személyiségünket. Talán ebből is adódhat, hogy még egy adott kultúrán belül is könnyen össze lehet veszni a kultúra szó jelentésén. Katalán utam alatt a saját kultúra-fogalmam is változott: nem európaiságnak nevezném, sokkal inkább emberi egyetemességnek, amit átélhettem. Kulturális különbségek adódhatnak nemzeti különbségekből. A hatalmas fizikai távolság nem feltétlenül jelenti azt, hogy a két kultúra közötti eltérés is a távolsággal arányosan hatalmas lenne. Azt mondanám, a kultúra egészséges fokmérője lehet egy társadalom, egy közösség, egy egyén értékének, de egyben tévesen lehet egy torz önképmás is, ami az illetőt/közösséget merevvé és rugalmatlanná, de talán leginkább sebezhetővé teszi. Persze ez csak egy vélemény. Egy olyan korban élünk, amikor minden ember szabadon választhat, hogy az egzisztenciájába milyen formában építi be a kultúrát.

Áthidalható-e a kultúrák közötti szakadék egyének között?

Szandi: Nagyon hiszek abban, hogy igen. Nem tartom egyszerűnek, mert rengeteg türelemre, nyitottságra és információra van szükség, hogy tudd, mi is az, ami az ember kulturális hátteréből fakad, és megfelelően tudd azt kezelni. Számomra alapvetés, hogy mind különbözőek vagyunk: a szomszédom, aki ugyanabban a városban nőtt fel és a nővérem is, aki meg ugyanabban a családi kultúrában. És arra törekszem, hogy ezzel teljesen rendben legyek, el tudjam fogadni, hogy mindannyian különbözünk. Nem tudok elképzelni olyan kulturális különbséget, ami teljesen ellehetetlenítené két ember között az együttműködést. Van egy kezdeményezés, az a neve, hogy Erasmus+ Virtuális ifjúsági cserék, amit szintén a belga évem alatt ismertem meg, és „főleg muszlim lakosságú” (Közel-Kelet és Észak-Afrika) országok fiataljait köti össze „nyugati” országok (Európa és az Egyesült Államok) fiataljaival egy online platformon keresztül. Itt a saját szememmel láttam, hogy nagyon különböző értékrendű, hátterű és kultúrájú emberek nyitottan, érdeklődve beszélgetnek egymással és közösen hoznak létre a globális felmelegedés veszélyeire felhívó online kampányokat. Szerintem a kulturális különbségek nem jelentősebbek, mint a gyerekkorban átélt élmények, vagy éppen a traumák, amiken bárki keresztülmegy. Éppen ezért gondolom, hogy a kulturális szakadék épp annyira áthidalható, mint bármely más szakadék, amely két ember között feszülhet – ha megvan rá az akarat és a résztvevők képesek a konfliktust kezelni.

Ádám: Mesékben minden lehetséges, de a valóságban élünk. Egyesek szerint a valóság is kegyetlen, akár az igazság. Az igazat megvallva nem tudom erre a kérdésre a helyes választ. Szerintem szükség van a világban kulturális különbségekre. Ezekből olyan súrlódások keletkeznek, amik energiával és minőségi idő ráfordítással jobb világot eredményezhetnek. Ha ezek a különbségek elérnek egy bizonyos határt, én már kulturális szakadékról beszélek, amit kezelni lehet és a létének tényét elfogadni. A nézeteltéréseket figyelembe kell vennünk. Egy közös cél érdekében képesnek kell lennünk együttműködni, és nem görcsösen megpróbálni feloldani az ellentétet. Találni egy új fókuszpontot. Mi kell ehhez? Nyitottság, megfelelő kommunikáció, rengeteg idő és energia. Végezetül egy közös érdek és cél, ami minden résztvevőnek egyformán fontos. Meg van-e a szándék? Azt tapasztaltam, hogy a legtöbb emberben igen. Van-e rá elég időnk? Nem tudom, de reméljük Föld nevű barátunk elég türelmes lesz kivárni ezt a pillanatot.

Vinczi Alexandra és Rőmer Ádám
volt önkéntesek
ESC Alumni tagok

Képek: Rőmer Ádám és Vinczi Alexandra

Szívesen belekóstolnál a nemzetközi közegbe?
Vegyél részt külföldi önkéntes projektben!

Kattints ide, és tudd meg a részleteket!

Önkéntesbeszámolókat olvasnál még?
Itt megtalálod őket.

Kapcsolódó hírek

top
Hogyan változnak az emberi kapcsolatok a külföldi önkéntesség alatt?
Luca, Eszti és Enikő megosztják veletek tapasztalataikat.
top
Kincsek a zsebemben: a külföldi önkéntességtől kaptam
Rögtön gimi után egy külföldi kaland? Sokat adhat! Olvasd el Luca történetét!
top
Útkeresés-találás
Külföldi önkéntesség esetén mi a fontosabb: a hely, ahol élsz vagy a projekt, amit csinálsz? Eszti szerint az egyik segíthet abban, hogy rátalálj az utadra... Tudd meg, hogyan!
top
„Veszélyes dolog kilépni az ajtón…
Csak rálépsz az Útra, és ha nem tartod féken a lábadat, már el is sodródtál, ki tudja, hová." Tolkien szavai leírják Eszter önkéntességének kalandjait.
Tempus Közalapítvány
Erasmus+ ifjúsági csoport:
1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
E-mail: info@tpf.hu
Tel.:(+36 1) 237-1300
Ugródeszka Ifjúsági Hírlevél:
A hírlevélre feliratkozással megismertem az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat, és hozzájárulok ahhoz, hogy a Tempus Közalapítvány a hírlevél feliratkozáshoz megadott személyes adataimat az abban foglaltak szerint kezelje.
Erasmus + logó és Európai Szolidaritási Testület logó Tempus Közalapítvány logó, Emberi Erőforrások Minisztériauman logó, Innovációs És Technológiai Minisztérium logó